Csíkkozmás Alcsík egyik jelentős települése, amely a medence dél-keleti sarkában, a Nyerges-tető lábánál, körülbelül 650 m tengerszint fölötti magasságban fekszik. Csíkszeredától 22, Tusnádfürdötől 10, Csíkszentmártontól 4 km-re terül el. A falutól déli irányba haladva, a 2-es községi úton Lázárfalva közelíthető meg (3 km). A falu központjából ágazik el a 11B országút a Kászoni-medence felé.

   Az 1992-ben népszámlálás alkalmával a falu lakossága 1.403 fő volt, melyből 1398 személy magyarnak, 5 romának vallotta magát.

   Sok más székelyföldi településhez hasonlóan, Csíkkozmás első okleveles említése is az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel. Imre nevű papja 3 banálist fizetett a pápai tizedbe (,,Emericus de SS. Cosma et Damiano solv. 3 ban. ant."). A települést a Diocletianus császár idejében (Kr. u. III. sz.) vértanúhalált halt Szent Kozmáról nevezték el.

Kozmási vízház

Hősök emlékműve

   A település fejlődése kezdetben nem volt látványos, hiszen egy 1567-es összeírásban 17 kapuval van bejegyezve. Csíkkozmás falutörvényéről is híres, melyet 1608-ban fogadtak el. A település legreprezentatívabb épülete romai katolikus kerített templom, amely Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is szerepel. ,,A szép régi, de idomtalanul átalakított templomot" (Orbán Balázs) a XV. század végén építették. A gótikus stílusban épített templomot később többször átalakították. Ennek ellenére a templom szentélye teljes egészében megőrizte gótikus jellegét, a gótikus faragványok közül különösen figyelemre méltóak az emberfej alakú gyámkövek. 1766 és 1771 között a templom jelentős átalakulást szenvedett. A hajó festett kazettás mennyezetét barokk boltozatra cserélték, a fa kórus helyett barokk kőkórust emeltek, a tornyot megmagasították. 1761-ben az északi fal áttörésével a templomhoz építik a Nepomuki Szent János kápolnát. Ezen munkálatok megrendelője az a Tompos Péter plébános volt, aki a Szent Anna tó mellett levő kápolnát is felépítette.

   A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel. A műemlék épületek között még meg kell említeni a papilakot (udvarház jellegét, az 1883-as átépítéssel nyerte) és Szőcs Lajos faházát (épült 1882-ben). Mindkettő fel van tüntetve Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is. A XVII-XVIII. század folyamán Csíkkozmás számos megpróbáltatáson átesett. 1661-ben, Kemény János, erdélyi fejedelem Habsburg-párti politikája, a törökök azonnali reakcióját váltotta ki. Ali, budai pasa vezényletével a török csapatok végigdúlták az egész Székelyföldet és sok más csíki településsel együtt, Kozmást is felégették. 1719-ben a pestis pusztított a faluban, 826 áldozatot követelve a település lakói közül. Az áldozatok számára már 1720-ban emléktáblát állítottak melyet, a templomot körülölelő lőréses falon helyeztek el.

Kozmási hagyományos parasztház

Kozmási piac

Kozmási elemi iskola

Kozmási katolikus templom

Csíkkozmás gazdasági életében mérföldöknek számítanak azok a XIX. század első felében kibocsátott oklevelek, amelyek révén a település vásártartási jogot nyert. 1833-tól két országos, Szent Pál és Szent István napi vásár, 1841-től pedig keddnapi hetivásár tartására kapott engedélyt a település.

   Csíkkozmáson híres szülöttjei között meg kell említeni Bálint Gyulát, aki lelkész, költő és műfordító volt, Dr. Balázs Endrét, aki gyulafehérvári rom. kat. teológia rektora a XX. század első felébe, valamint a múlt század '50-es éveiben tevékenykedő dr. Boga Alajos püspökhelyettest.

Informácós jelzések

Kozmási Sószékfürdő

Kozmási Sószékfürdő

Kozmási Sószékfürdő

Kozmási Sószékfürdő